Alapfogalmak

Rezonancia

Részecskék ütköztetése során függ a kölcsönhatás valószínûsége attól, hogy mekkora energiával ütköznek. Amennyiben az ütköző részecskék teljes energiája (nyugalmi és mozgási együtt) olyan részecske tömegével egyezik, ami a kölcsönhatás során létrejöhet, a kölcsönhatás valószínűsége (hatáskeresztetszete) megnövekszik.

Hatáskeresztmetszet

Két részecske kölcsönhatásának valószínűségét egy felület jellegő mennyiséggel, az úgynevezett hatáskeresztmetszettel is jellemezhetjük. Egy hasonlat: egy nagyobb céltáblát, nagyobb valószínűséggel eltalálok a puskával. Egysége a szokásos területegységeken (pl. m2) kívül a barn, amely értéke 10-28 m2. Ez nagyjából az uránatommag keresztmetszetének nagyságrendjébe esik. Jelölése: b. Gyakran előtétszavakkal (prefixumokkal) használjuk: pb, nb ...

Előtétszavak

A tíz hárommal osztható hatványainak rövidítésére használatosak leginkább:

Előtétszó
 rövidítése
 szorzó
exa
 E
 1018
peta
 P
 1015
tera
 T
 1012
giga
 G
 109
mega
 M
 106=1000000
kilo
 k
 103=10·10·10=1000
- (nincs)
 -
 1
milli
 m
 10-3=1/(10·10·10)=0,001
mikro
 µ
 10-6=0,000001
nano
 n
 10-9
piko
 p
 10-12
femto
 f
 10-15
atto
 a
 10-18
Például: 2 pb=2·10-12  b

Van néhány előtétszó, amely nem hárommal osztható hatvány, ezek nem minden alapegységhez tehetők hozzá:
Előtétszó
 rövidítése
 szorzó így használható
hekto h
 102
 hl, hPa
deka da
 101 dag (hétköznapi
változat: dkg)
deci d
 10-1 dl, dm
centi c
 10-2 cm, cl

Spin

A legtöbb részecskét úgy képzelhetjük el, mintha forogna, azaz van sajátperdülete, amelyet spinnek nevezünk. Ennek értéke egy fizikai állandó (h/2π) egész vagy "feles" többszöröse, azaz a részecske egész (0,1,2...) spinü, vagy feles (1/2, 3/2...) spinü.

Az egész spinü részecskékből egy energiaszinten akárhány részecske lehet, ezeket bozonoknak nevezzük. Ilyenek az erőket közvetítő részecskék (foton, gluon,...).

A feles spinü részecskékből egy állapotban egyetlen részecske lehet (Pauli-elv), ezeket fermionoknak nevezzük. Ilyen például az elektron.

eV, MeV, GeV, TeV...

Energiaegységek. Egy elektronvolt (1 eV) energiát nyer (vagy veszt) az az elektron, amely 1V feszültségen halad keresztül. A keV ennek ezerszerese, a MeV milliószorosa, a GeV milliárdszorosa, a TeV billiárdszorosa (lásd előtétszavak).
[eV]

GeV/c2

Tömegegység. Einstein híres képlete szerint ugyanis E=mc2. A tömeg és az energia csak egy állandó szorzóban (c2) tér el. Mivel a GeV energiaegység, ezért a GeV/c2 tömegegység.
 A részecskefizikusok gyakran használják azt az egységrendszert, amelyben a c értékét 1-nek választják. Ebben az egységrendszerben a tömeg egysége is GeV.

[főoldal]